Már nemegyszer megkaptam, hogy elmehetnék a Knorr reklámarcának, mert mi tagadás, szívesen főzök a kis tasakok segítségével. :-)

Most is egy ilyen receptet osztok meg veletek, ha úgy gondoljátok, így nem is a sajátom a recept, akkor nyugodtan kövezzetek meg. A látvány és az íz élmény nekem megéri! :-)

Hozzávalók:

1 tasak Knorr Tejszínes sonkás tészta alap

1/2 kg darálthús

1 kis fej hagyma

1/2 mokkáskanál só és bors

2 dl főzőtejszín

15 dkg sajt

Lehet, hogy már uncsi, hogy minden receptem így kezdődik, de megint azt kell mondjam, ez egy roppantul egyszerű étel. Kezdetnek a felaprított hagymát kell megpirítani. (ezt most nem dokumentáltam fotóval, mindenkinek a képzelőerejére bízom, hogy néz ki pár tucat hagymacafatka olajban zsizseregve) Ha ez megvan, a húst is beletesszük, és folyamatosan kavargatva kifehérítjük. (Ilyenkor mehet rá a kis só meg bors.) Azért kell kavargatni, mert a darált hús máskülönben hajlamos gubacsokba ragadni. Íme az egyik részeredmény: (Kicsit gubacsos, mert felelőtlenül megint 8 dolgot csináltam egyszerre még a főzés mellett, holott nincs 8 kezem, mert nem születtem póknak - még szerencse :))

A lasagnában különben az a jó, hogy nem kell külön megfőzni a tésztát. :-) El kell viszont készíteni a szószt, amivel a húst nyakonöntjük. Vigyázat! Hatalmas tudomány! ;) 2 dl tejszín + 8 dl víz + a tasak tartalma -> kézi habverő, és lám:

Mindig felmerül bennem a kérdés, mennyire egészségesek vajon ezek a porok, de mindig figyelmesen áttanulmányozom a zacsit, ahová természetesen az van írva (mi más volna?) hogy nem tartalmaz mesterséges anyagokat és tartósítószert, és hogy kizárólag szárított zöldségek, és bla bla bla... Azért gondolom nem az ilyen poroknál kezdődik az egészséges táplálkozás, de én mégis mindig hajlamos vagyok elcsábulni irányukba.

Innentől lényegesen leegyszerűsödik az amúgy sem bonyolult recept: A szósz mehet a húsra, összeforraljuk 5 perc alatt, majd az így kapott ragut felváltva rétegezzük a lasagna tésztával egy kivajazott hőálló tálba.

Apropó, lasagna tészta! Na nekem se olyanom, se négyszögletes hőálló tálam nincs. Én a nagymamám féle lebbencs tésztát használom, és mivel tálam ovális, így még össze is törögetem a tésztát, hogy optimális legyen a tál kihasználtsága. Így kicsit esetlen, de kit érdekel, ha finom, nem? ;)

Beugratós kérdés! Ugye közben már előmelegítetted a sütőt? ;)

Aki szereti a szöszmötölést, az most kiélheti magát az elkövetkezendő 5 kemény percben. Rétegezés!

Én a rétegezést helytelenül tésztával kezdtem, de érdemes kis szószt csorogtatni legalulra, hogy legyen miben megpuhulni a legalsó réteg tésztának is. Nekem szerencsém van, mert az alsó réteget elropogtatta életem párja. Akinek azonban nem füllik a foga olyan ínyenc falatokhoz, mint a száraztészta, annak könnyen lehet, hogy tálalás után a kukában landol majd a legalsó réteg tésztája.

A rétegezést szósszal is kell zárni, és jöhet a sajt, nagylyukú reszelőn:

Dobpergés után pedig jöhet az előtte-utána fotó. :) Közepes lángon 45 perc elteltével, így vettem ki a sütőből a csodát:

És, hogy a kockásterítős kép se maradjon ki:

Jó étvágyat!