Az úgy volt, hogy sétafikáltam a plázában (csekkeket mentem befizetni) és hazafelé betértem egy könyvesboltba, majd kicsaptam a Stahl féle könyvet. Nagyon éhes voltam, és gyorsan akartam valami finomat ;-) pedig nem vagyok rajongója, a tévében sem nézem, és könyvét sem vettem még meg. Most sem. Viszont ahol épp kinyílt az a carbonara volt, gyorsan átfutottam, majd csak úgy emlékezetből hazajöttem és megfőztem, bár gondolom sokmindent kifelejtettem, de nem baj, mert finom lett. :-) Íme az eredmény:
Hozzávalók:
15 dkg baconszalonna
25 dkg spagetti tészta
5 dkg parmezán (nekem a sószóró jellegű van)
1 egész tojás
2 tojássárgája
2 dl tejszín
1 mokkáskanál só, bors, szerecsendió
apróra vágott petrezselyem
1 gerezd fokhagyma
5 dkg vaj
A baconszalonnát kockákra vágtam, és vajon megpirítottam a zúzott fokhagymával.
Ameddig a baconkák pirulnak, elkészíthetjük a szószt: tejszín, tojás, tojássárgája, fűszerek. Szemfüles olvasók a szemfülükkel megfigyelhetik, hogyan rotyog a háttérben a spagetti. :-) (Sós vízben, ugyi? ;-) )
Még mielőtt valaki azt hinné, hogy most a szósz jön a baconhoz, hát ki kell ábrándítsam, mert nem: először a spagetti kígyózza körbe a szalonnánkat:
Ne sajnáljuk, kavarjuk kutyuljuk, illatoljuk. Lesz mit! :-) És akkor most jöjjön a szószorgia:
Forraljuk össze gondosan a tésztás ételünket, hogy a tojás ne maradjon nyers. Persze nem órákról van szó, 10 perc is bőven megteszi. Ebben a fázisban jöhet hozzá a petrezselyem is.
Aztán meg már csak annyi van hátra, hogy kitálaljuk, és parmezánozzuk.
Na meg ugye, hogy betoljuk az arcunkba. ;-D
