Sokáig porból főztem a bolognait is meg a lasagnét is, de nem érdemes amikor anélkül sokkal finomabbat is tud az ember főzni, ami nem mellesleg egészségesebb is. Nincs jobb, mint kiérezni egy ételből a felhasznált fűszerek aromáját. Én most ezt kineveztem a kedvenc ételemnek, remélem a képeket nézve, majd elolvasva és kipróbálva a receptet Ti is rájöttök, hogy miért! :-)
Hozzávalók:
A paradicsomos szószhoz:
kb. 3-4 evőkanál olaj
50 dkg darált sertés vagy marhahús
1 konzerv hámozott paradicsom (egész vagy darabolt)
1 kis konzerv sűrített paradicsom
1 fej vöröshagyma
1 szál közepes nagyságú sárgarépa
só
bors
1 evőkanál cukor
1 csipet curry
2-3 csipet őrölt fahéj
2-3 evőkanál szárított bazsalikom
A tejszínes szószhoz:
5 dkg vaj vagy margarin
3 evőkanál liszt
2 dl tej
2 dl tejszín
só
bors
1 mk szerecsendió
A tetejére 15 dkg sajt, a rétegeléshez kb. 12 db lasagne tésztalap
A sok hozzávalóból ne következtess bonyolult ételre, nem az! Igazából csak gyorsan össze kell dobni egy serpenyőbe a paradicsomszósz összetevőit és jó sokáig rotyogtatni fedő alatt, majd amíg az besűrűsödik addig bőven van idő besamelt kotyvasztani. Utána meg már csak rétegezni kell, és betolni a forró sütőbe. Nézzük mi a dolgod!
Először is hagymát és répát kell felaprítani. Amióta kaptam a férjemtől az aprítógépet ez már nem munka, de akinek nincs, az hagyományos módon kockázza fel a hagymát és reszelje le a répát. Szükség lesz egy lefedhető, nagyobb serpenyőre, ebben kell a hagymát olajon megpirítani. Mikor már fonnyadozik jöhet rá a répa, ezzel is kevergetjük pár percig.
Ezután jön a husi. Kifehéredés után sózzuk, borsozzuk. Direkt nem írtam mennyiséget ezekhez a fűszerekhez, kinek-kinek ízlése szerint. Érdemes jól eltúlozni a fűszereket, mert a tapasztalat az, hogy a tészta mindig kiveszi a szósz ízét.
Ha a husi is kezd irulni-pirulni akkor nyakon öntjük a konzervparival. Ez lehet darabolt vagy egész, teljesen mindegy, úgyis szépen homogénre mállik.
Én így nem találtam elég paradicsomosnak a szószomat, úgyhogy beletettem még egy kicsi konzerv sűrített paradicsomot is, meg öntöttem alá némi vizet. Így már igen tetszetős piros színe lett. Ekkor tettem bele a cukrot és újból megsóztam, megborsoztam az egészet, a fentebb említett eltúlozás okán. :-)
Innentől fedőt lehet borítani rá, és takarék lángon elrotyog magában, míg szépen össze nem érnek az ízek. Nagyjából 45 percig főztem, és félidőben beleszórtam a bazsalikomot, a curry-t és a fahéjat.
Akkor zártam el, amikor szép egységes, nem túl híg szósszá állt össze az egész, és amikor kóstolásra is mennyei volt.
Közben elkészíthető a tejszínes szósz. Csak besamelt kell készíteni úgy, hogy a megolvasztott vajra rádobjuk a lisztet és elkeverve fokozatosan hígítjuk a tejjel. Én ehhez kézi habverőt használok, hogy ne legyen csomós, és mindig takaréklángon dolgozom. Amikor elfogy a tej, akkor tejszínnel hígítsunk tovább. Ebbe is mehet a só, a bors, meg kis szerecsendió. Érdemes kóstolgatni, és szükség szerint utósózni. Ha túl sűrű tejjel még lazíthatjuk a végén.
Mikor mindkét fajta szósz elkészült, egy kivajazott négyszögletes tűzálló tálba kell rétegezni őket a tésztalappal felváltva a következőképpen: legalulra menjen egy pici pariszósz, hogy ne a csupasz tepsibe fektessük a nyers tésztát.
Erre jön egy sor tészta, majd ismét pariszósz, erre a besamel, megint tészta, megint pariszósz, megint besamel, és a harmadik, azaz utolsó sor tésztára a maradék pari- és besamelszósz. Bánjunk a szószokkal takarékosan, hogy minden rétegre jusson elég!
A tetejére pedig jó sok reszelt sajt! Mert az teszi fel az egészre a koronát.
Előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt illatos-aranybarnára sül! :-)
Megnyalja a tíz ujját bárki, aki megkóstolja! :-)