Netes bolyongásaim során akadtam rá erre az ultra brutál tortára. Miért használom ezt a jelzőt? Majd rájöttök, mikor már a képsorok nézegetésekor is lazán felszalad pár kiló felesleg. Szigorúan csak csokiőrülteknek!

Hozzávalók:  (szóltam, hogy durva lesz! ;-) )

10 dkg vaj

20 dkg csokis keksz

20 dkg keserű csoki

20 dkg tejcsoki

20 dkg nutella

6 dl habnak való tejszín

Először a kekszet mutatom meg, az már önmagában egy csoda. Omlós, és 100%-ban csokoládés.

Mivel tortáról van szó, így elővettem a kapcsos formát is, és vékonyan kikentem olajjal. Imígyen:

Én teavajat használtam, de gondolom margarin is jó hozzá. A mikróban olvasztottam fel:

Hagytam, hogy langyosabbra hűljön, addig pedig kiéltem gyilkos ösztöneim a kekszen:

A kekszmorzsa a fentebb megolvasztott vajjal fog frigyre lépni, ez adja meg nekünk a tortánk "tésztáját". Figyeld csak:

Most jön a durva rész, a csokoládéolvasztás. Gőz fölött kell ügyeskednünk, különben a tűz megégeti a csokit, és kozmaíze lesz. Ezt pedig nem hagyhatjuk ugyebár. A csoki maradjon csak csokiízű. A következő képsorok magukért beszélnek. Főszereplők: A 2 féle csoki és a nutella.

Ha már ilyen szép krémesen egységesen összeolvadt a gőz fölött a cumó, akkor hagyjuk ezt is, hogy langyira hűljön. Közben mivel üssük el az időt? Verjük habbá a tejszínt! De ne kőkeménnyé, csak amolyan 3 perces habverés is elég. Szilárd legyen, de még lágy.

Az olvasztott csokit keverjük el a habbal. Ezáltal habos csokis krémet kapunk, ez kerül majd a csokis keksz alapra, a tortaformába.

Nos, mivel a recept 6 dl tejszínt ír, nekem meg 7,5 dl-t sikerült vennem, ezért kimaradt némi felesleges tejszín. Ezt felvertem...volna habbá, de sajnos nem nagyon engedelmeskedett. Némi porcukrot is tettem hozzá, és jó 4 percig kevergettem a gépi habverővel, de elég lágyacska maradt. Végül ebben a folyós állapotban mégis rákentem a tortára, amolyan befejezésként:

Az eredeti recept egyébként cukrozotlan kakaóport ír a tetejére, azzal is biztosan isteni.