Ma ez a finomság volt nálunk ebédre. Ez a recept egy variáció a krémes pulykára mert szeretjük a "szószos húst". (Ezen a néven fut nálunk minden ilyesmi.) A jó ebben a receptben, hogy szabadon variálható milyen húsból készül, lehet csirkemell, pulykamell, nálam most épp csirkecombfilé, amit azért szeretek, mert nem olyan száraz, mint a mellehúsa. De készítettem már darált sonkából is, sőt hús nélkül is remekül megállja a helyét. Köretként lehet tésztával, vagy rizzsel enni.

Hozzávalók:

20 dkg brokkoli (tisztítva vagy mirelitből)

fél kg felkockázott, filézett (csirke)hús

2 dl tejszín

10 dkg füstölt Karaván sajt

3-4 evőkanál tejföl

fél dl tej

só, bors, ételízesítő

A csirkét felkockáztam, és olajon pár perc alatt kifehérítettem. Megsóztam, megborsoztam és szórtam rá egy kevés ételízesítőt is.

Közben a brokkolit sós vízben megfőztem. Ha roppanósan szeretjük a brokkolit, akkor 5-7 perc elég neki a rotyogó vízben, de ha ennél több ideig főzzük, pl. 15 percen át akkor a végére olyan puhára fő, hogy teljesen szétolvad majd a szószban. Ennek vannak előnyei, például ha a gyerek (vagy a válogatós felnőtt :-)) nem eszi meg a brokkolit, akkor így gyakorlatilag elvész majd a szószban és bevisszük ezt a tápláló zöldségfélét a szervezetbe észrevétlen. :-)

Ha megfőtt a brokkoli, akkor leszűrjük és félretesszük.

Ha a hús megpuhult és kicsit megpirult (a csirkének nem kell több 20 percnél) akkor ráborítjuk a főtt brokkolit és az egészet nyakon öntjük a fehér kulimásszal, ami a szószos húsaim állandó kelléke: tejszín, tejföl, tej vegyítve, sajt (ezúttal füstölt) belereszelve, kicsit sózva, borsozva.

Ha tésztával esszük, akkor annak főzővizéből tegyünk még a húsos szószhoz 2-3 evőkanálnyit, ha pedig rizzsel esszük, akkor a brokkoli főzővizéből. Mielőtt elzárjuk kóstoljuk meg a szószt, hogy elég sós-e. (A füstölt sajt is sós, úgyhogy valószínűleg pont jó lesz).

Én most masnit főztem hozzá, de isteni pennével is. Jó étvágyat!

Mert szeretjük a tiramisut és nem szeretünk sokat szüttyögni a konyhában. Akik paráznak a nyers tojásos változattól szerezzék be az alábbiakat, szánjanak negyed órát a projektre és másnap zsebeljék be a bókokat! :-)

Hozzávalók:

1 csomag Dr.Oetker vaníliás Aranka krém (főzés nélkül, tejjel készíthető)

1 csomag Dr. Oetker tejszínízű habpor (főzés nélkül, tejjel készíthető)

4 dl tej

180 gr natúr vajkrém

egy csomag babapiskóta (kb. 24 db)

Nescafé vagy főzött kávé, kinek kinek ízlése szerint

Holland kakaópor a szitáláshoz

Ezt a fajta tiramusit még egy unokatestvéremtől tanultam régebben, nagyon egyszerű és annyira finom hogy azóta számtalan más, mascarponés, főzött, tojásos, stb. verziót kipróbáltam, de mindig vissza kellett térjek ehhez, mert ezt az ízélményt egyik másik recept sem tudta eddig még überelni.

A két fajta port, az Arankát és a tejszínhabport egy keverőtálba öntjük és a tejet fokozatosan adagolva hozzá (hogy ne a falon kössön ki az egész) elektromos habverővel pár perc alatt krémmé keverjük.

Ha ez megvan jöhet hozzá a vajkrém és azt is szépen belekeverjük a habverővel. Ezzel kész is a krém. Mondtam, hogy könnyű, nem? :-)

Keressünk egy tálat, legjobb ha átlátszó, bár én nem abban csináltam, de tény, hogy úgy mutatósabb lenne. Legalulra kis krém kerül vékony rétegben, hogy a legalsó sor babapiskóta is jól átpuhulhasson. Minden sor krémre szitáljunk bőven finom holland kakaóport.

Ez után vizet forralunk és egy lapos tálkában Nescafét kutyulunk, ebbe forgatjuk meg a babapiskótákat, de nagyon gyorsan, nehogy túlságosan megszívják magukat kávéval és ronggyá ázzanak. Én a Nescafét preferálom, mert az egy pillanat alatt kész van, nehéz ugyanis kiszámítani pontosan mennyi kávéra lesz szükség. Nagyjából 3 dl, de függ attól, hogy a piskóták mennyi kávét szívnak magukba, és szívás ha félúton kell új adag kávét feltenni a kotyogósba...

Összesen két sor piskótát rakunk, tehát legalulra jön a vékony réteg krém + kakaópor, erre az első sor piskóta, majd egy vastag krémréteg+kakaópor, majd újra piskóta és végül krémmel zárjuk, arra meg az elmaradhatatlan kakaó.

Olyan sok kémem lett, hogy én még a kis kétévesemnek készítettem egy gyerekbarát verziót, ahol a piskótát macikávéba mártottam. :-)

Az tuti, hogy ez valami isteni, elrontani nem lehet, bátran ajánlom kipróbálásra mindenkinek!

Oldalról klasszul látszanak a rétegek, ezért is érdemes átlátszó edénybe készíteni. A piskótáknak kell pár óra hogy megpuhuljanak, de legjobb este készíteni és másnap enni. Mivel nincs benne nyers tojás, ez nem probléma, nem fog megromlani. :-)

Eddig egyáltalán nem ettem barnarizst, mert nem tudtam hogyan kell elkészíteni. Most már nem ijedek meg tőle, sőt, jobban sikerül, mint a fehérrizs, ami nekem folyton összeragadt a végére. És sokkal egészségesebb is a barna, úgyhogy mindenkinek ajánlom. Ma csirkemájjal ettem ezt a finom köretet.

Hozzávalók a póréhagymás csirkemájhoz:

1 nagy póréhagyma

40 dkg csirkemáj

kacsazsír

3 csipet szárított majoránna

1 csipet szárított kakukkfű

só, bors

friss petrezselyemzöld

tej,  fokhagyma

Hozzávalók a zöldséges barnarizshez:

1 bögre barnarizs

15 dkg mirelit zöldségkeverék

só

Ha májjal dolgozom azt előtte pár órával mindig beáztatom tejbe, most pluszban beleraktam 2 gerezd zúzott fokhagymát is. A májat megszabadítottam minden zavaró kis hártyától, meg inaktól, erektől, és alaposan átmostam, így öntöttem rá a fokhagymás tejet, annyit hogy éppen ellepje.

Ezzel egyidőben áztattam be a jól megmosott bögrényi barnarizst, így együtt hagytam állni a májjal 2 órán át. Közben felkarikáztam a póréhagymát.

Amikor letelt a két óra a rizsről leöntöttem a vizet és feltettem főni 2 bögrényi vízbe. (Ugyanaz a bögre, amivel a rizst kimértem.) Olyan fazekat választottam, aminek se a füle, se a tetején a fogója nincs műanyagból, így be lehet tenni a sütőbe egy az egyben, ez később fontos lesz!

A rizs főzővizét megsóztam (kb. 1 mokkáskanál) és amikor felforrt takaréklángra vettem a gázt és ráborítottam a rizsre a fedőt. Addig főztem, míg majdnem az összes vizet magába szívta. De csak majdnem! Ez kb. 15-20 percig tartott.

 Amikor a rizs eléri a fenti állapotot fazekastól-fedőstől be kell tenni az előmelegített sütőbe, és a lehető legalacsonyabb lángon kb. 20 percig kell sütni. Ezt követően elzárhatjuk a sütőt, de a rizst még ne vegyük ki, tartsuk bent további 15 percig. Ekkor így fog kinézni a kész rizs:

Közben a mirelit zöldségkeveréket is megfőztem szintén sós vízben nagyjából 15 perc alatt.

  Összekeverve a rizzsel gyönyörű lesz a végeredmény, és igazán finom is, magam is meglepődtem rajta.:-)

No, de térjünk vissza a májra! Először a hagymát kell megpirítani egy fakanálnyi kacsazsíron. Dolgozzunk végig közepes lángon!

Amíg a hagyma pirul leöntjük a tejet a májról, én a fokhagymát sem hagytam rajta. Ha már szépen összeesett a hagyma, jöhet a máj. Mire befűszerezzük már kész is, 5-6 percnél ne pirítsuk tovább, hogy jó puha maradjon. Nincs kiábrándítóbb a megkeményedett májnál!

Rászórjuk a majoránnát, kakukkfüvet, pár csipet őrölt borsot ízlés szerint, a legvégén pedig megsózzuk.

Tálaláskor a májat is és a rizst is megszórtam apróra vágott friss petrezselyemzölddel. Nagyon finom, egészséges és gyorsan készülő étel!

Már megint egy tésztás recept következik, méghozzá Stahl féle, de kipróbáltam, nagyon tuti. Néha van az úgy, hogy az ember enne valami finom egészséges, roppanós zöldséget, ez ilyenkor nálam vagy a sárgarépa lesz vagy a brokkoli. A tészta meg - noha nem a legegészségesebb étel (tönkölyből viszont nyerő) - az egyik kedvencem, úgyhogy a párosítás kihagyhatatlan. Olvassátok, gyönyörködjetek! :-)

Hozzávalók:

15 dkg füstölt-főtt sonka

1 brokkoli

1 nagy lilahagyma

5 dkg reszelt parmezán

10 dkg trappista sajt

1 mk szerecsendió

1/2 mk só

25 dkg pennetészta

1,5 dl tej

2 dl tejszín

1/2 mk őrölt feketebors

A sonkán ne spórolj, ide nem jó a gépsonka és társai, tényleg jó minőségű, füstölt-főttet válassz. Vágd csíkokra és sütőpapírral bélelt tepsiben szétterítve told be az előmelegített sütőbe. Közepes lángon elég neki 6-7 perc, úgy körbeillatozza majd a konyhát, hogy meghozza az étvágyat, ha eddig esetleg nem lett volna. :-) Ilyen gyönyőrűek lesznek a sonkeszok:

Közben a brokkolit szét kell szedni kisebb darabkákra és enyhén sós vízben kifőzni. Ha a víz felforrt a brokkolikkal, elég nekik 10 perc, hogy megfőjenek, de roppanósak maradjanak.

Míg a brokkolik főnek, az illatos sonka várakozik addig karikázzuk fel a lilahagymát is.

Kifőzzük a tésztát is a szokott módon, sós vízben, annyi percig, amennyi a tészta zacsijára van írva. Ne öntsd ki a vizet, amiben főtt, szükség lesz belőle egy kevésre.

Most foglalkozzunk a lilahagymával. Vele annyi a teendő, hogy a tej és a tejszín keverékében kicsit megfőzöd a karikákat. Na, ide kell beleönteni úgy két decinyit a tészta főzővizéből. Legjobb, ha fedő alatt fő a hagyma, úgy nagyjából 10 percig, takaréklángon.

Ez a hagymás tejszínes szósz lesz az alapunk, ebbe kell az összes többi hozzávalót belekeverni: először kétféle sajtot, míg meg nem olvadnak,

majd jöhet a sonka és a brokkoli:

Mivel gyakorlatilag minden kész van már benne, így csak néhányszor megkeverjük, hogy jól elegyedjenek a hozzávalók, és már kész is a szósz.

Miután összekevertük a pennével mehet még rá egy kis sajt. Aztán mehet le a torkunkon. :-)

Egy nagyon finom, ünnepi fogásnak is beillő étel receptje következik. Eredetileg sertéskarajból készül az almás pecsenye, de akár csirkéből, pulykából is elkészíthető. Én most a gyorsaság jegyében csirkemellet használtam. Bacon fanatikusok figyeljetek! ;-)

Hozzávalók:

2 db csirkemell vagy  egy kb. 1 kg-os sovány rövidkaraj

1-2 db alma

mustár

méz

só

grillfűszer

kb. 25 dkg baconszalonna

1 nagy fej vöröshagyma

Ezt a férjemmel első közös Karácsonyunkkor alkottam meg, és ahogy nézem a mostanra már ütött kopott papírt amire akkoriban a receptet firkantottam, most igencsak eltértem az ott leírtaktól. Sebaj, azért itt olvasható mindkét verzióban.

Szóval ha karajunk van, ha csirkemellünk, lényeg hogy a húst rostjaira merőlegesen kb. fél centis közökben behasítjuk. A vágatokat mustárral bedörzsöljük és vékony almaszeleteket csúsztatunk mindegyikbe.

Utána a karajt/csirkét kívülről sóval, grillfűszerrel bedörzsöljük, mézzel megkenjük. Az eredeti recept alapján a tűzálló tálat kell kibélelni szalonnaszeletekkel, azokra vöröshagymakarikákat kell szórni, és erre az ágyra fektetni a karajt. Ezután vissza kell hajtani a szalonnaszeleteket, hogy betakarja a husit. Mivel nekem nem egy darab egész húsom volt, hanem több kisebb, így én ezeket egyenként csomagoltam be baconbe.

Lefektettem a pipiciciket egymás mellé egy kizsírozott tálba. Aztán hanyagul rájuk dobáltam némi lilahagymát a vöröshagyma helyett. Nem nézett ki rosszul így sem! 

Na de azért megsülve az igazi! :-) Nem kell sok idő a csirkének, elég volt közepes lángon kb. 30 perc. Persze alufóliával letakarva, hogy jól bent maradjanak a tálban az ízek-illatok! A karajnak ennél több idő kell, úgy nagyjából 1 órán át is elsülöget, de nem szabad felügyelet nélkül hagyni! Ha néha bekukkantunk a fólia alá, és látjuk, hogy elfőtte a saját levét, akkor öntsünk kevés forró vizet alá, és toljuk vissza a sütőbe, míg meg nem puhul. Ellenőrizzük úgy, hogy beleszúrunk egy hegyes kést!

A csirke kevésbé bajos ilyen tekintetben, mert a mellehúsa extra gyorsan megpuhul, sőt nem is szabad sokáig sütni, hogy ki ne száradjon. (Ez egyébként a karajra is igaz, úgyhogy csak óvatosan!)

Szerintem a krumplipüré kiváló hozzá, bár én az egészség jegyében zsályás sütőtökpürével tálaltam, aminek a receptjére már nem emlékszem, valahol a neten bányásztam. :-)

A csirkét kisebb méreténél fogva nem lehet valami dekoratívan szeletelni, de a karajnál próbáljuk meg úgy, hogy minden szelet közepébe alma kerüljön. A karajos verzió esetén ha a hagymás levet tésztaszűrőn átnyomkodjuk, akkor kapunk egy kellemes kis öntetet a burgonyapürénkhez! :-)

Jó étvágyat!

Én nagyon szeretem a halat. Az édesvízit, a tengerit, paprikás lisztben vagy rántva. Olajos hal, tenger gyümölcsei, minden jöhet. Pizzafeltétként sem utolsó, de az egyik legjobb mégis az, amikor tejszínes szószban kerül a spagetti- vagy pennetésztára. Azt már talán nem is kell írnom, hogy ily módon főtt étel kerülhet az asztalra nem több, mint 20 perc alatt. :-)

Hozzávalók:

1 db konzerv tonhal

2 gerezd fokhagyma

2 dl főzőtejszín

só bors

2 szál újhagyma

1 kis konzerv kukorica

1 csokor zöldpetrezselyem

só

bors

Ahogy tőlem már megszokhattátok, a tejszínes ragukba előszeretettel teszek újhagymát, vagy póréhagymát ÉS kukoricát, ez utóbbi szerintem nagyon feldobja az ilyen jellegű ételeket.

Nem olcsó, de érdemes jó minőségű tonhalkonzervet beszerezni, megéri. Felbontás után az olajat leöntjük róla egy serpenyőbe, ezen pirítjuk meg az összezúzott fokhagymát és az apróra vágott újhagymát.

1-2 perc pirítás után jöhet bele a kukorica és a tonhal.

A tonhal és a kukorica már elég sós, úgyhogy csak kicsit kell megsózni és borsozni. Ha jól összepirult 5 perc után már jöhet is rá a tejszín.

Én 20%-os tejszínt használtam, az önmagában is jól besűrűsödött, de ha híg maradna reszelt sajttal korrigálható. Végül apróra vágott petrezselyemzöldet szórtam bele és azzal további 1-2 percig kavargattam.

Spagettitésztát főztem ki hozzá és reszelt sajttal tálaltam. Ez lehet tetszés szerint trappista, Pannónia vagy parmezán, de füstölt sajttal sem lehet rossz!

Végre egy vendégposzt, amit ezúttal Zitu barátnőm küldött. Remélem a jó példa ragadós, bárki küldhet posztot, aki fényképezőgépet ragad a konyhában! :-) Szóval csak rajta!

Hozzávalók:

20 dkg liszt, én újabban az egészséges életmód jegyében elkezdtem graham lisztet használni, itt 10-10 dkg fehér és graham liszt került a tálkába

A bloghoz híven egy nagyon egyszerű, de annál finomabb recept következik. A jelszó ismét a megunhatatlan bacon! A szalonnapörc keménysége kombinálva a csirkehús lágyságával, ez teszi olyan különlegessé ezt az ételt. Kedvenccé meg az teszi, hogy gyakorlatilag 15 perc munkával kész is van.

Hozzávalók:

1 csirkemellfilé

25 dkg kockázott baconszalonna

2 dl főzőtejszín

2 gerezd fokhagyma

só

bors

15 dkg sajt

Kezdjük a baconnal! Lehet készen kapni felkockázott baconszalonnát, de ha ilyen nincs, akkor pár perc alatt összeszabdalhatunk egy szimpatikus darab császárszalonnát, vagy a szeletelt bacont is csíkokra vághatjuk, a végeredmény szempontjából mindegy. A lényeg hogy süssük szép ropogósra a darabkáinkat.Ha megsültek, szedjük ki őket egy tányérra, mert a serpenyőre szükségünk lesz, abban sülnek meg a húsok is.

A csirkemellet felszeleteljük, a szeletek mindkét oldalát sózzuk, borsozzuk. A visszamaradt szalonnazsíron kifehérítjük a húsokat, és egy kivajazott tűzálló tálba fektetjük őket.

Laza csuklómozdulattal rászórjuk a csirkeszeletek tetejére a szalonnát.

Még mindig a szalonnás-húsos serpenyőt fogjuk használni, abba öntjük bele a tejszínt és amíg átkavarjuk, hogy elegyedjen a szalonnás-húsos ízzel, fokhagymanyomóval belenyomunk 2 gerezd fokhagymát. 1-2 percig forraljuk, majd elzárjuk alatta a gázt.

Ezt az átmelegített fokhagymás-tejszínt öntjük a szalonnás húsok tetejére.

Most már csak a sajtreszelés van hátra, mert a tetejére rásült sajt az elhagyhatatlan!

Már várta ezt a csodát az előmelegített sütő, amiből kb. 20 perc múlva vettem ki. Burgonyakrokettel tálaltam.

Sokáig porból főztem a bolognait is meg a lasagnét is, de nem érdemes amikor anélkül sokkal finomabbat is tud az ember főzni, ami nem mellesleg egészségesebb is. Nincs jobb, mint kiérezni egy ételből a felhasznált fűszerek aromáját. Én most ezt kineveztem a kedvenc ételemnek, remélem a képeket nézve, majd elolvasva és kipróbálva a receptet Ti is rájöttök, hogy miért! :-)

Hozzávalók:

A paradicsomos szószhoz:

kb. 3-4 evőkanál olaj

50 dkg darált sertés vagy marhahús

1 konzerv hámozott paradicsom (egész vagy darabolt)

1 kis konzerv sűrített paradicsom

1 fej vöröshagyma

1 szál közepes nagyságú sárgarépa

só

bors

1 evőkanál cukor

1 csipet curry

2-3 csipet őrölt fahéj

2-3 evőkanál szárított bazsalikom

A tejszínes szószhoz:
5 dkg vaj vagy margarin

3 evőkanál liszt

2 dl tej

2 dl tejszín

só

bors

1 mk szerecsendió

A tetejére 15 dkg sajt, a rétegeléshez kb. 12 db lasagne tésztalap

A sok hozzávalóból ne következtess bonyolult ételre, nem az! Igazából csak gyorsan össze kell dobni egy serpenyőbe a paradicsomszósz összetevőit és jó sokáig rotyogtatni fedő alatt, majd amíg az besűrűsödik addig bőven van idő besamelt kotyvasztani. Utána meg már csak rétegezni kell, és betolni a forró sütőbe. Nézzük mi a dolgod!

Először is hagymát és répát kell felaprítani. Amióta kaptam a férjemtől az aprítógépet ez már nem munka, de akinek nincs, az hagyományos módon kockázza fel a hagymát és reszelje le a répát. Szükség lesz egy lefedhető, nagyobb serpenyőre, ebben kell a hagymát olajon megpirítani. Mikor már fonnyadozik jöhet rá a répa, ezzel is kevergetjük pár percig.

Ezután jön a husi. Kifehéredés után sózzuk, borsozzuk. Direkt nem írtam mennyiséget ezekhez a fűszerekhez, kinek-kinek ízlése szerint. Érdemes jól eltúlozni a fűszereket, mert a tapasztalat az, hogy a tészta mindig kiveszi a szósz ízét.

Ha a husi is kezd irulni-pirulni akkor nyakon öntjük a konzervparival. Ez lehet darabolt vagy egész, teljesen mindegy, úgyis szépen homogénre mállik.

Én így nem találtam elég paradicsomosnak a szószomat, úgyhogy beletettem még egy kicsi konzerv sűrített paradicsomot is, meg öntöttem alá némi vizet. Így már igen tetszetős piros színe lett. Ekkor tettem bele a cukrot és újból megsóztam, megborsoztam az egészet, a fentebb említett eltúlozás okán. :-)

Innentől fedőt lehet borítani rá, és takarék lángon elrotyog magában, míg szépen össze nem érnek az ízek. Nagyjából 45 percig főztem, és félidőben beleszórtam a bazsalikomot, a curry-t és a fahéjat.

Akkor zártam el, amikor szép egységes, nem túl híg szósszá állt össze az egész, és amikor kóstolásra is mennyei volt.

Közben elkészíthető a tejszínes szósz. Csak besamelt kell készíteni úgy, hogy a megolvasztott vajra rádobjuk a lisztet és elkeverve fokozatosan hígítjuk a tejjel. Én ehhez kézi habverőt használok, hogy ne legyen csomós, és mindig takaréklángon dolgozom. Amikor elfogy a tej, akkor tejszínnel hígítsunk tovább. Ebbe is mehet a só, a bors, meg kis szerecsendió. Érdemes kóstolgatni, és szükség szerint utósózni. Ha túl sűrű tejjel még lazíthatjuk a végén.

Mikor mindkét fajta szósz elkészült, egy kivajazott négyszögletes tűzálló tálba kell rétegezni őket a tésztalappal felváltva a következőképpen: legalulra menjen egy pici pariszósz, hogy ne a csupasz tepsibe fektessük a nyers tésztát.

Erre jön egy sor tészta, majd ismét pariszósz, erre a besamel, megint tészta, megint pariszósz, megint besamel, és a harmadik, azaz utolsó sor tésztára a maradék pari- és besamelszósz. Bánjunk a szószokkal takarékosan, hogy minden rétegre jusson elég!

A tetejére pedig jó sok reszelt sajt! Mert az teszi fel az egészre a koronát.

Előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt illatos-aranybarnára sül! :-)

Megnyalja a tíz ujját bárki, aki megkóstolja! :-)

Nincs is jobb mint a friss zsenge csirkemáj. Vagyis de, van. A friss, zsenge csirkemáj baconszalonnával és gombával megbolondítva! A májról azt kell tudni, hogy bármilyen műveletet hajtunk vele végre, előtte áztassuk be pár órára tejbe, ettől sokkal porhanyósabb és ízletesebb lesz!

Hozzávalók:

50 dkg csirkemáj

10 dkg gomba

5 dkg füstöltszalonna

1 db TV paprika

1 db paradicsom

1 cs. petrezselyemzöld

1 cs. újhagyma

só, bors

Először is büdösítsük be a lakást készítsük el a fincsi sült szalonnát: a felkockázott bacont pirítsuk meg egy nagyobb serpenyőben.Amikor már szépen kieresztette magából a szalonnazsírt, pakoljuk rá az illatos zöldségeket amiket előzőleg felszeleteltünk: a hagymát, a paprikát, a paradicsomot. Dobjuk rá a megpucolt, nagyobb darabokra vágott gombát is. Ha túl száraz lenne, akkor öntsünk alá egy pici vizet.

Kb. 5-10 percig kell csak pirítani, ameddig a zöldségek kicsit megpuhulnak. A feldarabolt májról lecsöpögtetjük a tejet és a zöldséghez adjuk. Addig sütjük nagy lángon, míg a máj elveszíti nyers színét. Ekkor jön az ételre a korona: az apróra vágott petrezselyemzöld.

Fedőt borítunk a művünkre, hogy a máj alaposan átsüljön és ne maradjon véres. 5-10 perc bőven elég neki. Sózni, borsozni ráér akkor, ha késznek nyilvánítjuk, ugyanis ha hamarabb megsózzuk megkeményedik a májunk, azt pedig nem engedhetjük, igaz? :-) Főtt krumplival, rizzsel is isteni! Jó étvágyat hozzá!

Nagyon szeretem ezt a levest, mert kevés hozzávalóból és kevés munkával egy igazán finom előételt készíthetek. Eddig még mindenkinek ízlett, akinek kínáltam, ráadásul a fokhagyma egészséges is!

Hozzávalók:

kb. 2 fej fokhagyma

5 dkg vaj

2 dl főzőtejszín

2 db húsleveskocka

2 evőkanál liszt

A tetejére reszelt sajt és vajas pirítós

Egyedül a fokhagymákat strapás lepucolni, de utána már szinte kész is a levesünk. :-) A fokhagymagerezdeket három felé osztjuk, kétharmadukat fokhagymanyomóval összezúzzuk és vajon megpirítjuk.

Nagyon gyorsan megég, szóval alacsony lángon csináljuk ezt a műveletet és ne tovább pár percnél. Ezután felengedjük a fokhagymát kb. 1,5 liter vízzel. A maradék fokhagyma gerezdeket pedig felszeleteljük.

Beledobunk a levesbe 2 tyúkhúsleveskockát, sózni nem kell. Hozzáadjuk a felszeletelt fokhagymát is. Közben elkészítjük a habarást, a főzőtejszínben csomómentesen elkeverjük a lisztet.

Forrástól számított 5 percig ha rotyog már jöhet is bele a habarás:

Ha azzal is felforr szintén 5 perc elég is neki és már készen is van.

Én reszelt sajttal tálaltam és házi készítésű vajas pirítóst kockáztam fel és szórtam rá. Nagyon finom!

Épp most álltam fel az asztaltól, és úgy gondoltam rögtön közzé is kell tennem amit ettem, mert ezt muszáj másoknak is megkóstolniuk. Én viszonylag kis adagot főztem, de persze egy nagyobb tűzálló tálban a dupláját is el lehet készíteni.

Hozzávalók:

25 dkg csirkemellfilé

20 dkg mirelit brokkolirózsa

10 dkg vaj vagy margarin

3 evőkanál liszt

2 dl tej

2 dl főzőtejszín

só

bors

szerecsendió

2 gerezd fokhagyma

10 dkg sajt

A csirkemellet vékony szeletekre vágjuk, sózzuk, borsozzuk és a margarin felén nagy lángon hirtelen megsütjük. Közben a brokkolirózsákat fagyott állapotban forró sós vízben megfőzzük. Amíg átsülnek a húsok addig a brokkoli is félpuhára fő, ez kb. 10 perc. Ezután kivajazott tűzálló tálba tesszük a csirkeszeleteket, rá a brokkolit és rászeljük a nyers fokhagymát:

A serpenyőbe amiben a hús sült beletesszük a margarin másik felét és ha megolvadt rákanalazzuk a lisztet és csomómentesen elkeverjük. Ehhez adagoljuk apránként a tejet és a tejszínt amíg krémes mártást nem kapunk, vagyis besamelt főzünk. Sóval, borssal fűszerezzük a mártást, de mivel a serpenyőben előzőleg a csirkehús sült, így már az is ad neki egy pikáns ízt.

Végül egy pár csipet szerecsendióval is fűszerezzük. A forró mártást a brokkolis csirkemellre öntjük:

Ráreszeljük a sajtot is, és betoljuk az előmelegített sütőbe.

Én kb. 20 perc múlva kivettem a sütőből, amikor a sajt már szépen megsült a tetején.

Krumplipürét készítettem, és azzal tálaltam.

Ananászlé koronázza meg ezt az ételt. Jó étvágyat!

Megint egy édesség jön, amit még szülinapi torta gyanánt készítettem el magamnak. Ez még januárban volt, azóta sem töltöttem fel, ejnye-bejnye. Viszont még mindig emlékszem hogy állati jól sikerült, elsőre bevált ez a neten talált recept, mert én csak a keresnyés, kakaós dolgokat szeretem tortában, és szerencsére megtaláltam, amit kerestem. Most előtúrtam megint a receptet, hogy hogy is  volt. (Mindent úgy írok le, ahogy ott szerepelt, csak képekkel bizonyítom, hogy a recept működik! :-) )

Hozzávalók:

Tészta:

• 12 dkg teavaj
• 22 dkg porcukor
• csipetnyi só
• 6 tojás
• 13 dkg étcsoki
• 13 dkg liszt

Először is kettéválasztottam a tojásokat és felvertem egy edényben a fehérjét egy csipet sóval. Aztán egy másik edényben a porcukrot a vajjal kikevertem. Majd egyenként elkezdtem adagolni a tojássárgákat a porcukros vajhoz és tovább kevertem a masszát a géppel.

A jó minőségű keserűcsokit beletördeltem egy hőálló fémedénybe,  amit ráhelyeztem egy, a tűzön gyöngyöző lábasra:

Amikor a gőz fölött megolvadt a csoki (kevertem néha egyet rajta hogy felgyorsuljon a folyamat) akkor belekevertem az eddig elkészült masszába.  (Szintén a habverővel.)

Aztán jön a szüttyögős rész, mert a felvert tojáshabot az átszitált liszttel felváltva kell belekeverni a tálba, csak ezt már nem géppel, hanem fakanállal. Dolgozzunk óvatosan, hogy ne törjön össze a hab, de alaposan, hogy homogén legyen az anyag:

A nyers tésztát belekapartam a 28 cm átmérőjű kivajazott, kilisztezett kerek tortaformába...

... és kisütöttem, majd kis hűlés után kivettem a formából és kettészeltem:

A nehezén már túl vagyunk ekkorra, jöhet a krém!

Krém:

• 23 dkg teavaj
• 12,5 dkg jó minőségű kakaópor
• csipetnyi só
• 20 dkg porcukor
• fél vaníliarúd 
• 2 dl tejszín

Először a vajat felhabosítottam a habverővel, és szintén gépi keveréssel hozzáadtam a kakaót, a sót, a cukrot és a vaníliarudat:

Az így keletkező masszív krémet a felvert tejszínhabbal lazítjuk. Ezt már nem géppel.

Valami ilyesmi lesz a végeredmény, amit aztán a két tésztalap közé tettem.

Kicsit kihagytam a krémből, hogy a torta külsejét is be tudjam vele kenni:

Mivel nagyon kopasznak éreztem így, ezért felvertem még vagy 2 dl tejszínhabot és csak úgy kiskanállal adagolva csináltam körbe egy díszítést, amit aztán csokireszelékkel is megborítottam:

Felvágva meg ilyen volt, tényleg olyan eszméletlenül finom, mint amilyennek kinéz:

Életemben ma csináltam először ilyet, de máris a kedvencemmé lépett elő. Habár a palacsintával úgy vagyok, mint Gombóc Artúr a csokival. Mindegy hogy sima, amerikai, vagy csúsztatott, mindegyik jöhet!!! :-) Akik utálnak palacsintát fordítani, azoknak jó hírem van, ezt a típust nem kell!

Hozzávalók:

6 tojás

6 dkg liszt

6 dkg vaj

1 tortabevonó

cukrosdió (kb. 15 dkg)

csipetnyi só

2 dl tej

Szét kell választani a tojásokat és ilyen esetben érdemes először felverni a fehérjét. (Fehérjés habverővel lehet sárgáját is keverni, fordítva viszont nem!) A sárgákhoz a vaj jön és a csipet só:

A sárgáját a vajjal addig keverjük magas fokozaton, míg szép egyenletes nem lesz a massza. (Kb. 5 perc.) Ezután a lisztet is beletesszük és úgy keverjük tovább. Legvégül a tej jön, a végeredmény pedig egy palacsintatészta sűrűségű tészta kell, hogy legyen:

Ezután egy fakanállal belekeverjük a sárga masszába a felvert tojásfehérjét. Óvatosan, de határozott mozdulatokkal kevergessük az óramutató járásával megegyezően, még ilyen állagú nem lesz:

Én a palacsintasűtő helyett egy kisebb átmérőjű serpenyőben sütöttem, kevés olajon. Összesen 5 db palacsinta jött így ki nekem, ami pont elég volt. Egy palacsinta kb. kisujjnyi vastag legyen. Minden palacsintának csak az egyik oldalát kell megsütni. Nagylángon hamar megsül, kb. 1-2 perc is elég neki, aztán lehet átcsúsztatni egy tálba. A töltelék minden palacsinta nyers oldalára kerül:

Sajnos én nem kaptam diót a boltban, így diópótlóval szórtam meg az első réteget, ez már alapból cukrozott. A második réteg palacsintára reszelt tortabevonó jön, majd újből dió és újból csoki. Ekkor már a negyedik palacsintánál járunk.

Az utolsó, ötödik palacsinta lesz a teteje, ezért ezt a megsült oldalával felfelé kell rátenni a halomra:

Betoljuk előmelegített sütőbe és kb. 12-15 percig sütjük. Én kicsit alacsonyabb hőfokon sütöttem. Ameddig sült, addig elvasztottam a mikróban a maradék tortabevonót és elkevertem az olvadt csokiban egy teáskanálnyi olajat:

Rácsurgattam a csokit a tetejére, nagyon guszta látvány volt, ahogy szétfolyt a tetején. :-)

Felvágva így néz ki, és egy szeletnél nem lehet megállni, de akár az egészet fel tudtam volna falni együltő helyemben!

Ez volt az első közzétett, saját fejlesztésű receptem, ami még a Mindmegettén jelent meg "Tejszínes pulykaragu kukoricával és sajttal" néven, ám de ez igen hosszú és bonyoldalmas név, így rövidítettem az ízélmény alapján. Lássuk hogyan készül:

Hozzávalók:

• 50 dkg pulykamell
• 4 evőkanál konzervkukorica
• 3 szál újhagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 dl főzőtejszín
• 1 pohár tejföl
• 1 evőkanál liszt
• 10 dkg sajt
• 1 dl tej
• só
• bors
• ételízesítő
• petrezselyem
• olaj

A pulykamellet csíkokra vágjuk, és kevés olajon kifehérítjük. Sózzuk, borsozzuk, majd kis ételízesítőt szórunk rá. Rátesszük az összezúzott fokhagymát is.

Pici vízzel fedő alatt puhára pároljuk (kb. 15 perc).

Ha már puha a hús, levesszük a fedőt, beletesszük a karikákra vágott újhagymát és a kukoricát. Ilyenkor érdemes megvárni, míg fedő nélkül elpárolog alóla a lé.

A husit legvégül szósszal kell nyakon önteni, ami imígyen készül: egy tálban összekeverjük a lisztet a főzőtejszínnel, a tejföllel, a reszelt sajttal, a tejjel és a zöldpetrezselyemmel. Kicsit sózzuk és borsozzuk.

Ha a hús a levét elfőtte, ráöntjük a krémes szószt, és kb. 5 perc alatt összeforraljuk.

Én rizzsel tálaltam, de finom tésztával is. Lehet készíteni csirkemellből is.

Zsuzsi nevű kedves olvasóm küldte az alábbi linzersüti receptet, amit Karácsony közeledtével meg is osztok Veletek. Jelentem a receptet kipróbáltam, nagyon egyszerű és nagyon finom, én úgy mondom, hogy omlóS. :-) Lehet lekvárral is összeragasztani, de én úgy vettem észre, hogy ha nem papírvékonyra van kiszaggatva, akkor eléggé feljön a tészta, és túl vastag ahhoz, hogy kettőt összeragasszunk. De lekvár nélkül, jól becsokizva :-) is isteni!

Hozzávalók:

30 dkg liszt

25 dkg margarin

2 tojás sárgája

2 csomag vaníliás cukor

6 dkg porcukor

A díszítéshez csokimáz, tortadara, mindenféle cukorka, dió, mandula, kinek-kinek ízlése szerint

A lisztet elmorzsolom a margarinnal, majd jöhet a többi hozzávaló, de nem kell nagyon kidolgozni, mert felolvad a vaj, éppen csak összeállítani.

Letakarom, beteszem a hűtőszekrénybe pár órára (vagy akár egész éjszakára is).

Lisztezett deszkán gyorsan átgyúrom, és lehet is nyújtani jó vékonyra: én kb. 3 mm vastagságúra szoktam. Kiszúrom, sütőpapírral bélelt tepsibe rakom, és mehet az előmelegített sütőbe. Én 200 fokon kb. 15-16 percig sárgára-világosbarnára szoktam sütni, vigyázni kell, mert hamar megbarnulhat!

Ha kihűlt, lehet díszíteni! :-) Csokimázat én úgy szoktam, hogy mikróban alacsony fokozaton megolvasztom a tortabevonót és kicsi olajat keverek hozzá, hogy fényes legyen. :-) Ezt csorgatom a linzerre és ebbe aztán beleragad minden finomság, ami dísznek van szánva.

Klasszikus rovatunk következik. :-) Ez első megfőzött receptjeim egyike, nagyon egyszerű, nagyon laktató eledel. Küldöm mindenkinek, aki szereti. :-) És mindenki szereti, ugye? :-)

Hozzávalók:

1 nagy fej vöröshagyma

1 paprika

1 paradicsom

2 sárgarépa

2 petrezselyemgyökér

kb. 30 dkg felkockázott sertéshús (legjobb a comb)

ételízesítő, só, bors

2 mokkáskanál pirospaprika

1 fakanálnyi zsír

kb. 3 db nagyobb szem krumpli

Gyakorlatilag pörköltet készítünk fel, ami úgy megy, hogy a felaprított hagymát és a paradicsom-paprikát beletesszük egy levesesedénybe (zsír is kerül alá!):

A zsíron meg a közepes lángon aztán szépen meg is fonnyadnak a cumók, és jöhet is rá akkor a pirospaprika meg a hús:

Ameddig a husi kifehéredik pucoljuk meg a zöldségeket és vágjuk mindet félbe, ahogy a fenti képen látszik. A zöldségek alatt értem a répát, a petrezselyemgyökeret, meg a krumplit, amit kockákra vágva vágunk a levesbe. :-)

Aztán már csak annyi marad hátra, hogy az egészet felengedjük vízzel, ügyelve, hogy maradjon elég hely a lábasban a zöldségeknek is (Archimédész törvénye alapján!) merthogy azok is a levesben landolnak, majd forrásig tekerjük oda a gázt! Ha felforrott akár takarékon is elrotyog még kész nincs.

A legfontosabb a fűszerezés! Azt ki ne hagyjuk! Mehet bele só bátran, kezdetben 1 lapos teáskanál, ugyanennyi bors és ételízesítő is, majd kóstolásra utána lehet pótolni, ha hiányt érzünk. Fontos, hogy kóstolni csak  leghamarabb a forrás után kb. negyed órával kezdjünk, hogy legyen mit ízlelni a vizen kívül. :-)

Bátrabban, akik szeretik a csípőset, tehetnek bele 1 cm-nyi csípős pirosaranyat is. Nokedli is dukál bele, annak a receptjét most nem osztom meg, ááá de tudjátok annyira nem bonyi az sem, úgyhogy itt van:

Galuska:

1 tojást összekeversz annyi liszttel, hogy sűrű masszát kapj, ha túl sok liszt ment bele, akkor lágyítsd pici vízzel (nem decikről beszélünk, csak evőkanálnyiról). Ugyanígy víz+liszt arány ügyeskedéssel lehet a mennyiséget is feltornászni, de levesbetétnek nem kell, hogy óriási adaggal dolgozzunk. Vagy 3 csipet só is mehet bele. Ha levesbe szaggatok, nem mindig bíbelődöm nokedlizsaggatóval, van hogy mokkáskanállal rakosgatom bele a galuskákat a forró levesbe.

Ez a leves kb. 2 óráig készül, attól is függ, hogy milyen húsból van. Kóstoljad, teszteld a zöldségek puhaságát, pótold az elforrott vizet és a végén edd meg, amit főztél. :-)

Aki imádja a tengeri kütyüt az most örülni fog! :-) Főzzünk gyorsan egy tejszínes rákos tésztát finom zöldfűszerekkel. Megpróbálom felidézni hogy is volt a recept, mert önállóan alkottam és habár nem posztoltam de azért fotóztam, bár már nem mostanában volt. Lássuk a medvét, akarom mondani a rákot! :-)

Hozzávalók:

kb. 40 dkg spagetti

30-40 dkg fagyasztott koktélrák

5 dkg vaj

3 gerezd fokhagyma

fél citrom leve

1/2 l tejszín

1 lapos evőkanál liszt

5 dkg reszelt parmezánsajt (pl. Parmonie néven árulják a boltban kétszázvalamennyi :-))

Első lépésként tegyünk fel vizet forrni a tésztának, a koktélrákot jó alaposan mossuk meg, és egy serpenyőben olvasszuk meg a vajat.

A fokhagymát nem muszáj átpasszírozni, elegendő, ha késsel összevagdaljuk:

A fokikat dobjuk rá a vajra és kevergessük 1-2 percig közepes lángon. Aztán jöhet rá a rák is, amelyet sózzunk, borsozzunk meg. (Mondanám, hogy ízlés szerint, de amúgy kb. 1-1 mokkáskanál elvileg elég. Ha még ízetlen akkor lehet bele kísérletezni egy kis ételízesítőt is, szerintem nem fog kelleni.)

Ja és hát persze a citromlevet is facsarjuk bele:

Ezt így lehet lehet kutymolgatni kb. 15 percen át, több nem kell a ráknak, még lehet ennyi se. Azt mondják a zokosok, hogy a tejszínt ha forraljuk akkor besűríti az ételt, én ezt még nem tapasztaltam, úgyhogy biztos, ami biztos szórtam a cuccra kis lisztet mielőtt megzúdítottam a tejszínnel.

Aztán igazából innen jön a freestyle rész, mehet bele kis petrezselyemlevél, bazsalikom, kinek mi a zsánere. Beleszórandó a parmazán is, ez is ad neki egy kis pikáns zamatot. A tejszín ha felforrott már csak elég addig rotyogtatni ameddig be nem sűrűsödik, pár perc az egész. Mielőtt elzárod kóstolj és kompenzálj bátran a fűszerekkel!

Sajtőrültek tálaláskor még megboríthatják valami jóféle reszelékkel. :-)

A nyárban az a jó, hogy telis teli van finom friss zöldségekkel meg gyümölcsökkel. Az elmúlt poszt után, ahol a gyümikben leltük az élvezetet, most átnyargalunk a zöldségosztályra. :-) Mondom mit kell felírni a bevásárlólistára:

Hozzávalók:

kb. 5 szép szelet tarja

kb. 1 kg krumpli

1 nagy vöröshagyma

2 db paradicsom

2 db TV paprika

só, bors, fokhagyma, fűszerek a tarjára

1 (lapos) teáskanál pirospaprika

1 (lapos) teáskanál liszt

1 nagy doboz tejföl

kis zsír a tál kikenéséhez

Megint roppant egyszerű étellel van dolgunk, annyi a meló, hogy meg kell pucolni a krumplit, és fel kell karikázni. Ha ez megvan, akkor szétterítjük a krumplikarikákat egy kizsírozott hőálló tálban, és a hagymakarikákat is ráhalmozzuk. Figyelem, ne felejtsük el jól megsózni a krumplit!

Már így is elég guszta, pedig a husi még a kanyarban sincs. :-) Mossuk meg jól a szeleteket (érdemes megkérni a boltban a hentest, hogy szeletelje fel, ne nekünk kelljen otthon kaszabolni) és fűszerezzük meg. Elég az is ha jól megsózunk és megborsozunk minden szeletet, plusz egy kis zúzott fokhagymát nyomunk rájuk, de nálam például volt otthon olyan, hogy "Hagymás rostélyos" fűszerkeverék, és azt szórtam rá jól. :-)

A husit úgy pakoljuk, hogy jól fedje be a krumplit, mert így a lé, amit ereszt majd a hús, az lecsorog a krumplihoz, és az abban megfő, másrészt pedig a hús alatt jól "dunsztolódik" a burgonya. A sütőt érdemes már akkor begyújtani, amikor elkezdjük a krumplihámozást, hogy a husi már a jó meleg sütőbe tudjon befeküdni. Ne felejtsük el alufóliával jól befedni a művet, hogy tudjon puhulni a hús. Közepes lángon hagyjunk neki békét úgy egy órán át.

Ekkor vegyük ki a sütőből, szedjük le róla a fóliát, de óvatosan, nehogy az arcunkba csapjon a hő! Aztán pedig ölöztessük fel a husit! :-) Mutatom a képet, hogy hogyan:

A zöldségek után jöhet a tejfölfürdő, amit úgy készítünk el, hogy egy nagy doboz tejfölt elkeverünk pirospaprikával és liszttel.

Most pedig mehet vissza a sütőbe az étel, addig, ameddig jól össze nem sül az egész, ez kb. 20-30 perc.

Sajnos tányérra kiszedett adagról nem készült kép, de szerintem el tudjátok képzelni, hogy milyen lehet, naná, hogy ínycsiklandozó! :-)

Na most mielőtt végképp leáldoz a sárgabarack szezon (illetve mielőtt végképp elfelejtem a blog.hu-s jelszavamat) úgy gondoltam gyorsan berobbanok ide, és megfőzetem veletek ezt a levest, mert addig nem lehet meghalni se meg úgy egyáltalán semmit mielőtt az ember ezt meg ne kóstolta volna.

Hozzávalók:

1/2 kg sárgabarack

4 evőkanál cukor

5 dkg vaj

1 kis tejföl

2 evőkanál étkezési keményítő

1 csomag vaníliáscukor

1 kávéskanál fahéj

A barackoknak érdemes először nekiesni. Az a lényeg hogy forrázzuk le mint a kismalac a farkast mert akkor (csakúgy mint a farkasnak a mesében) klasszul lejön a bőre és szépen meg lehet hámozgatni. A magokat is vegyük ki belőlük és helyezzük őket várakozó álláspontra ameddig karamellizálunk!

Vegyük elő a lábast és kezdjük el olvasztani a vajacskát. Halmozzuk az olvadt vajra a cukkert és addig kevergessük még szépen meg nem barnul. Ne égessük oda, nem hajt a tatár, takaréklángon is megvan a dolog 5-7 perc alatt. Ez volna a karamellizálás. Nehéz volt? (Nem.)

Biztos már kitaláltátok hogy most jönnek az illatos barackok, mert meg szeretnének fürdeni a karamellben, és ugye ezt a világért sem tagadnánk meg tőlük?

Jájj milyen szép ez. :-) A cukormennyiség a karamellben attól is függ mennyire édes a barackunk. A félérett keményekhez több, még a lédús érettekhez kevesebb cukor dukál.

Na, ha ez is megvan, akkor a nehezén már szinte túl is vagyunk. (Mondtam én hogy ezen a blogon rövidek a receptek. :-) )

Öntsük fel kb. 12 deci vízzel és fűszerezzük vaníliáscukorral és fahéjjal. Aztán részünkről a fáklyás menet, mert már csak várni kell.

Miután felforrt, 5 perc rotyogtatás után félre is húzhatjuk a tűzről, és jöhet a botmixer vagy kinek milyen turmixszerűsége van otthon. Ezzel összepépeljük és visszatesszük a tűzre.

Csináljuk meg a kulimászt, ami a levest krémesíti. Ehhez a keményítőt feloldjuk 2-3 evőkanál vízben majd a tejföllel csomómentesre keverjük. Apránként kimerünk hozzá egy kis levest a fazékból és amikor jó folyós már az állaga, akkor belecsurgatjuk a habarást (mert ennek az a neve hivatalosan) a levesbe és jó alaposan elkeverjük.

A habarással együtt még maradhat a tűzön újraforrástól számított 5 percig, majd megkezdődhet a hűtési procedúra. Először a mosogatóban hidegvízben, aztán a hűtőszekrényben. Így lesz ez a finomság kánikulakompatibilis.

Figyelem, ha tejszínhabbal esszük nem túl diétás, de annál finomabb! :-)

Az úgy volt, hogy sétafikáltam a plázában (csekkeket mentem befizetni) és hazafelé betértem egy könyvesboltba, majd kicsaptam a Stahl féle könyvet. Nagyon éhes voltam, és gyorsan akartam valami finomat ;-) pedig nem vagyok rajongója, a tévében sem nézem, és könyvét sem vettem még meg. Most sem. Viszont ahol épp kinyílt az a carbonara volt, gyorsan átfutottam, majd csak úgy emlékezetből hazajöttem és megfőztem, bár gondolom sokmindent kifelejtettem, de nem baj, mert finom lett. :-) Íme az eredmény:

Hozzávalók:

15 dkg baconszalonna

25 dkg spagetti tészta

5 dkg parmezán (nekem a sószóró jellegű van)

1 egész tojás

2 tojássárgája

2 dl tejszín

1 mokkáskanál só, bors, szerecsendió

apróra vágott petrezselyem

1 gerezd fokhagyma

5 dkg vaj

A baconszalonnát kockákra vágtam, és vajon megpirítottam a zúzott fokhagymával.

Ameddig a baconkák pirulnak, elkészíthetjük a szószt: tejszín, tojás, tojássárgája, fűszerek. Szemfüles olvasók a szemfülükkel megfigyelhetik, hogyan rotyog a háttérben a spagetti. :-) (Sós vízben, ugyi? ;-) )

Még mielőtt valaki azt hinné, hogy most a szósz jön a baconhoz, hát ki kell ábrándítsam, mert nem: először a spagetti kígyózza körbe a szalonnánkat:

Ne sajnáljuk, kavarjuk  kutyuljuk, illatoljuk. Lesz mit! :-) És akkor most jöjjön a szószorgia:

Forraljuk össze gondosan a tésztás ételünket, hogy a tojás ne maradjon nyers. Persze nem órákról van szó, 10 perc is bőven megteszi. Ebben a fázisban jöhet hozzá a petrezselyem is.

Aztán meg már csak annyi van hátra, hogy kitálaljuk, és parmezánozzuk.

Na meg ugye, hogy betoljuk az arcunkba. ;-D

Hát Gyerekek, nem hiszitek el hogy jártam! Összerittyentettem egy fajintos kis kosztot amit azon frissiben be is tápoltunk, igenám, de annak ellenére hogy fotóztam, (nemisakárhogy sztem!) mégis elfelejtettem posztolni. Ma molyoltam kicsit a memóriakártyán és ráakadtam, csak mivel ez olyan "vanotthongomba milegyenbelőle" típusú rögtönzött étek volt így már nem tom hogyan is volt pontosan, de megpróbálom rekonstruálni a zeseményeket, márcsak azér is, mert tökjó képek születtek és sajnálnám ha nem látnátok. :-)

Hozzávalók:

30 dkg szeletelt gomba

2 szál újhagyma

1 teáskanál só

1 kávéskanál bors

30 dkg csirkemell csíkokra vágva

5 dkg vaj

3 dl tejszín

1 teáskanál liszt

apróra vágott petrezselyemzöld

A gombát a hagymával megpirítjuk a vajon és fűszerezzük. Lehet ízlés szerint mással is, én most itt a sót meg a borsot írtam. Gondolom csipet majoranna sem rontja el. A gomba a sótól levet fog ereszteni, ha ez mégsem következik be, akkor önthetünk alá vizet, de csak kb. 1 decinyit.

10 perc után jöhetnek a husikák is a serpenyőbe, kifehérítjük és kb. 25 perc alatt megpuhítjuk, majd kicsit meg is pirítjuk. Kóstoljuk meg, hogy puha-e már, már csak azért is, mert ilyenkor még korrigálhatjuk ha ízetlen az étel.

Ha ez megvan, akkor megszórjuk a liszttel,

és ráöntjük a tejszínt, majd végezetül megszórjuk a friss petrezselyemzölddel. Ekkor már csak 5 percet kell adni neki, és tálaláskész a krémes fincsiség.

Rizst főztem ki mellé, de sztem burgonyakrokettel is megállja a helyét. :-)

Gondoltam magamban, hogy de jó volna valami túrós édesség, de nem ám gyümölcsös túrós, mint eddig, hanem ezúttal inkább csokis. Netes kutatásaim eredményeképpen hamar rá is találtam egy tökéletesnek tűnő receptre, amit gyorsan ki is próbáltam. Hogy hogy sikerült? Döntsétek el Ti! ;-) Segítségképpen annyit elárulok, hogy az íze tökéletes összhangban volt a kinézetével!

Hozzávalók a tésztájához:

6 dkg liszt

1 kávéskanál sütőpor

3 evőkanál kakaópor

2 tojás

6 dkg cukor

A lisztet a sütőporral és a kakaóval kevertem össze. Érdemes a kakaót is és a lisztet is átszitálni, így biztos, hogy mindkettőnek finom, csomómentes állaga lesz.

A tojásokat pedig a cukorral habosítottam össze géppel, kb. 4 perc alatt.

A fenti két dolgot elegyítettem óvatosan fakanállal, majd belecsorgattam egy 24 centis átmérőjű kerek tortaformába, amelyet előzőleg margarinoztam, liszteztem. Ne ijedj meg, hogyha nagyon kevésnek látod, én is azt hittem, hogy duplaennyire volna szükség, de végül megnőtt sütés közben. :-) Csak elég nehéz volt szépen elsimítani a formában, mivel kb. 1 centi volt mindössze a magassága nyersen. Aztán 12 perc múlva így vettem ki a sütőből:

Nagyon remek, ezzel el is készült az alapunk. Erre jön rá az észbontóan finom krémecske. Nade nézzük hogyan áll össze:

Hozzávalók a krémhez:

10 dkg porcukor

1 vaníliarúd

1/2 citrom leve

2,5 dl tejszín

1 dl tejföl

50 dkg túró

1 lapos evőkanál zselatin

A porcukrot két kanál forró vízben elkevertem, mivel a torta a későbbiekben sütve már nem lesz, és nem jó az, ha ropog a cukor a fogunk alatt.

Ezek után jöhet a túrócska, én ilyen darabosat vettem, mert a mai rudik nekem túlzottan krémesek, mostanában már a pöttyös is, pedig fincsó a szemcsés is.

Persze azért jót áttörtem a túrót villával, majd beletettem a tejfölt, a citromlevet és a vaníliarúd kikapargatott belsejét. Itt halkan megjegyzem, hogy vaníliarudat életemben először kapirgáltam, hát mit mondjak, elég furi volt már a szaga is, valahogy jobbra számítottam. De aztán beszemcsézte feketére a túrókrémet, és ez valahogy olyan guszta lett. Na meg az íze... Nyamm :-)

A zselatinra nem érdemes sok időt vesztegetni, félni sem kell tőle. :-) Elkeverjük 1 dl vízben, majd alágyújtunk, és takaréklángon addig kevergetjük folyamatosan, ameddig már gyöngyözni nem kezd a teteje. Egyes vélemények szerint nem kell felforralni, de szerintem akkor sem lesz semmi baja, feltéve ha tényleg egyfolytában keverjük és ha forrás után egyből elzárjuk. Kb. 2-3 perc alatt el is felejthetjük az egészet.

A fenti kis zselatinos folyadékot is keverjük el a túrókrémmel. Most már csak a tejszínhab van hátra. Essünk neki gép habverővel, és kb. 4 perc alatt legnagyobb fokozaton gyártsunk habot belőle. Figyelem: túl sokáig ne verjük, mert vaj lesz belőle hab helyett.

A habot is adagoljuk a krémünkbe:

Ekkorra már biztosan kihűlt a piskóta, amit én nem vettem ki a formából, lévén, hogy nem használtam sütőpapírt. Csak megtörölgettem a forma azon részét, amit kivajaztam ugyan, de addig nem nőtt fel a piskóta. Aztán csak ráhalmoztam a tésztára a finom tejszínhabos túrós masszát. Befejezésként cukrozatlan kakaóport szitáltam rá, és a hűtőben szunnyadt egy éjszakát. :-)

Másnap kipihenten ébredt, és méltán lett a vasárnapi ebéd megkoronázója:

PS: A tetejére kakaópor helyett tehetünk olvasztott étcsokit is. Ekkor olvadás után tegyünk bele 1-2 teáskanál olajat, hogy szép fényes legyen a máz. Ha megszilárdult, forró késsel szeleteljük, hogy ne törjön össze a csokibevonat.

Ez az az étel aminek már a neve is olyan jól hangzik, hogy az embernek összefut a nyál a szájában. Valamikor irtó puccosnak gondoltam a négysajtos dolgokat (pl. pizza) mert a trappistán kívül nemhogy nem ettem semmiféle sajtot, de jóformán még csak nem is ismertem mást. Aztán a vidéki kislányból nagyvilági pesti nő lettem (najó, nem ;-) ) és igényt formáltam a különböző típusú sajtok megkóstolására. Szép lassan aztán kialakult az ízlésem sajtok terén, és az egyik kedvencemmé a camambert vált. Itt most azt nem használtam, mert mártásnak talán nem a legjobb választás, de tény, hogy finom. Aztán ott van például a márványsajt, amit meg úgy ala natúr nem volnék képes megenni, de mártások fűszerezéséhez nagyszerű. A parmezán pedig poralakban settenkedett a konyhámba, így tejszínes mártások kitűnő "sójává" vált. Szívem másik csücske a Pannónia, ebből bármennyit el tudok pusztítani. A most következő mártáshoz trappistát, mozzarellát, parmezánt és márványsajtot használtam, de mindenki döntse el maga, hogy mi áll a legközelebb a saját szája ízéjez.

Hozzávalók:

1/2 kg penne

1/2 liter tej

10 dkg vaj

2 lapos evőkanál liszt

20 dkg sajt (4 különböző típus összekevert reszeléke)

1 mokkáskanál só

1 mokkáskanál fehérbors

1 mokkáskanál szerecsendió

Amint látjátok nem sok sót használtam, mert nekem a márványsajt és a parmezán is ízesítette a mártásomat, de ha Ti másféle sajtot használtok, akkor előfordul, hogy több sóra lesz szükség. Ez hamar eldől kóstolással. ;-) Ez a főzés egyik biztos pontja.

Készítünk egy könnyed kis besamelmártást, mert a sütőtökös egytálételből már megtudtuk hogy megy ez. ;-) De aki lusta klikkelni, annak elmondom, hogy az olvasztott margarinban elkevert lisztet lassanként kell tejjel felöntögetni ameddig híg mártást nem kapunk.

Figyelem: "hogyan készült" rovatunk következik képekben:

Most pedig jöhet a fűszerezés. Hintsünk, szórjunk, borítsunk, keverjünk, kavarjunk, nyalogassuk a fakanalat és örüljünk. :-)

Közben reszeljük le a sajtokat, illatozzuk meg őket és örüljünk megint! :-)

Hát lehet nem imádni ezt a látványt? :-)

A fenti finomságot adagoljuk a besamelünkhöz, és olvasszuk jól bele.

Kicsit majd nyúlik-málik a sajt ahogy olvad, és végül karaktert kap a mástásunk.

Itt meg az látható, ahogy a sajtok beolvadása után szórtam még a mártásra egy kis parmezánt:

A pennét párhuzamosan már meg is főztem sós vízben (ezt azért emelem ki folyton, mert jártam már úgy párszor hogy sima vízben főtt ki a tészta, aztán nem győztünk utósózni pedig az állítólag nem egészséges).

Az ízes sűrű szósz így csücsül szemet gyönyörködtetően a penne tetejére:

Mennyei! :-)

Hűű, gyerekek, találtam a neten egy állati finom tejberizs receptet, aminek következtében emberem kinyilatkoztatta, hogy leáldozott mifelénk a tejbegríz szezon, ezentúl mindig tejberizst kell főzzek. :-) Nálunk onnan ismerkszik meg a jó étel, hogy mikor az ember még javában kanalazza, már akkor érdeklődik, hogy mikor főzök ilyet legközelebb. :-) Na, most egy ilyen étel következik.

Hozzávalók:

kb. 1,25 liter tej

1 bögre rizs

1,5 dl tejszín

2-3 evőkanál cukor

2 kanál vaj

fahéjas cukor

Az alaposan megmosott rizst leöntjük annyi tejjel, amennyi ellepi. Mikor már kezd langyulni, akkor beledobjuk a vajat is. Dolgozzunk takaréklángon.

Elég fárasztó étel amúgy, végig ott kell strázsálni mellette, talán haladósabb, ha az ember lefedi, bár akkor is érdemes a közelben maradni, mert a rizs pár perc alatt megszívja magát, és nekünk olyankor majd mindig utána kell önteni a tejet, nehogy odaégjen az alja. Szóval ragadjunk fakanalat és csapjunk fel rizspásztornak.

Ilyen az, amikor már kell a tejutánpótlás:

Ez meg a pótlás után:

Nagyjából 3-4-szer öntünk még tejet hozzá, ezzel el is fogy simán egy liter tej. Ez a folyamat úgy kb. 1 óra alatt játszódik le, közben szépen puhulgat a rizs is. Ez kóstolással ellenőrizendő. Ha eljutunk oda, hogy már vajpuhák a szemek, akkor jöhet hozzá a cukor meg a tejszín. Ezekkel is főzzük még jó öt percig, majd ha íz- és állagügyileg elégedettek vagyunk, akkor zárjuk el a gázt.

Öntsük ki tányérokra, és szórjuk meg finom szemcséjű kristálycukorban elkevert fahéjjal.

Mi ketten felfaltuk az egész adagot egy este alatt. :-) Ha valakinek akkora mákja van, mint nekem és van otthon kókuszzsírja, akkor az elején tegyen bele a vajjal együtt abból is vagy 2 kanállal. Dob rajta a dolog, de enélkül is nagyon tuti.